Immár több, mint 3 hete, hogy elindultam otthonról. Egész gyorsan telik az idő. Az időjárás viszont továbbra sem javul, tegnap például délelőtt hóvihar söpört végig a városon, utána délután kicsit kisütött a nap - már kezdtük azt hinni, hogy tavaszodik :P, estére viszont újra visszaállt a rend, és elkezdett havazni. Hétvégére sajnos még rosszabb idővel riogatnak a meteorológusok, állítólag nappal sem lesz több -5 foknál, éjszaka pedig -12 körüli időre lehet számítani. Brrrrr...:P
Ez a hét amúgy viszonylag eseménymentesen telt, csak hétfőn és szerdán mentem valamerre a koliból, a hétfői verselőadásról már beszámoltam, szerdán pedig elmentem megnézni, hogy mit értenek az oroszok "könnyű metró" alatt. Amúgy ez kicsit csalódás volt, hiszen csomót utaztam érte, és a járgány sem volt valami nagy szám, ráadásul a környék, ahol jár a síndöcögény, az eddigi Moszkvában látott kerületeket is alulmúlja. Viszont megfejtettem a titkot: könnyűmetró= magasvasút. Szóval a vonat kb. 4-5 percet halad a föld alatt, majd feljön a felszínre, innentől kezdve egész a végállomásáig ott megy. A szerelvény meg pont ugyanolyan, mint ami a világoskék (4-es vonalon) jár, szóval az eddig látott 2 metrótípus közül az újabb.Visszafelé úgy döntöttem, h nem megyek el egész az Oktyabrszkaja megállóig, mint ahogy odafelé mentem, (mivel az kb. fél óra kerülő lett volna), hanem inkább megpróbálkozok a busszal a szürke és a narancssárga vonal között. Viszont a teóriám nem jött be, h így hamarabb leszek, mert legalább 15 perc volt, amire megtaláltam a Kaluzsszkajára menő buszt, és innen még megint legalább negyed óra, amire a Kaluzsszkajához értem.:P Viszont ért legalább egy pozitív meglepetés is: a 28-as buszon nem csak én voltam egyedül magyar, hanem maga a busz is:) Jó volt újra egy jó öreg Ikaruson utazni, egy kicsit nosztalgiáztam. :) Moszkvában amúgy elég sok Ikarus jár, viszont eddig még csak metróval és marsrutkával utaztam.
Ami viszont egy negatív hír: sikerült megint megfáznom egy kicsit, emiatt ma el is lógtam az első órát a suliból. De már talán jobban vagyok (a hazai pálinka maradéka csodákra képes:), plusz most kaptam is a lányoktól egy kis neocitránt. Szóval, bízom benne, h holnapra már kutya bajom sem lesz.:)
A suliban a héten 3 nap volt sima oroszunk, és csak 1 nap üzleti, aminek először örültem, viszont amikor megtudtam az okát, akkor már annyira nem: a Gyelovoj néninek valami történt a kezével, ezért nem tudott órát tartani ma. Szegény, remélem hamar rendbe jön. Bár inkább gyógyuljon meg rendesen, szóval én nem fogom bánni, ha 2 hétig inkább pihen és sima orosz lesz üzleti orosz helyett minden nap.:) A sima oroszon ma megdicsérte a csoportot Natasa, hogy egész jól beszélünk oroszul.:) Amúgy egész jók voltak az órák a héten, sokat beszélgettünk oroszul, egyre kezdek belejönni.:)
A kaja továbbra is hagy kívánni valót maga után, hétköznap a kolimenzán eszünk, általában 100-130 rubel közötti összegért. 3 hét ittlét után viszont már megtanultam, h melyik kaják ehetőbbek, mostanában vagy pörköltet, vagy halat eszek, viszont a krumplipürét, a sült csirkét és a kotletteket annyira nem ajánlanám senkinek :P A levesek viszont egész jók, eddig 3 féle leves váltakozott naponta (vagy borscs, vagy scsí vagy krumplis sárgaborsóleves), viszont ma olyan kegyben volt részünk, hogy egy negyedik félével vártak: ami zöldséges húsleves volt rizzsel dúsítva. (ilyen mindent bele leves:P) A kajánál meg kell emlékeznem a Sztajovaja (kolimenza) "kedves" személyzetéről is: egyikük a Чем vagy a Что ещё néni nevet kapta, mivel ezeket a kifejezéseket szokta leginkább kérdezni, az elvártnál 10-szer durvább hangsúlyban. Mosolyogni még nem láttuk 3 hét alatt. A másik "kedvencünk" a kasszás néni, aki általában 4-5 rubellel mindig átvágja az embert, és mindig pofákat vág, és néha hangot is ad neki, h milyen lassan fizetünk. Őt viszont már láttam egyszer mosolyogni. (lehet h azért, mert pont akkor vágott át 20 rubellel:P Na, jó nem akarok gonosz lenni:P) Amúgy a csoportból viszonylag sokan főznek, viszont én eddig még csak a pelmenyi és a varenyiki elkészítésére mertem vállalkozni, ja meg egyszer főztem virslit, ami bűn rossz volt (ne vegyetek 17 rubelért=kb. 120Ft-ért 5 db virslit ha Oroszorszzágban jártok:P) A pelmenyi és a varenyiki viszont egész jól sikerült, főleg tejföllel finom! (a pelmenyi hússal, míg a varenyiki túróval töltött tészta, olyasmi mint a gombóc, csak nincs rajta prézli, és kicsit amorfabb a formája).
Ez a hét amúgy viszonylag eseménymentesen telt, csak hétfőn és szerdán mentem valamerre a koliból, a hétfői verselőadásról már beszámoltam, szerdán pedig elmentem megnézni, hogy mit értenek az oroszok "könnyű metró" alatt. Amúgy ez kicsit csalódás volt, hiszen csomót utaztam érte, és a járgány sem volt valami nagy szám, ráadásul a környék, ahol jár a síndöcögény, az eddigi Moszkvában látott kerületeket is alulmúlja. Viszont megfejtettem a titkot: könnyűmetró= magasvasút. Szóval a vonat kb. 4-5 percet halad a föld alatt, majd feljön a felszínre, innentől kezdve egész a végállomásáig ott megy. A szerelvény meg pont ugyanolyan, mint ami a világoskék (4-es vonalon) jár, szóval az eddig látott 2 metrótípus közül az újabb.Visszafelé úgy döntöttem, h nem megyek el egész az Oktyabrszkaja megállóig, mint ahogy odafelé mentem, (mivel az kb. fél óra kerülő lett volna), hanem inkább megpróbálkozok a busszal a szürke és a narancssárga vonal között. Viszont a teóriám nem jött be, h így hamarabb leszek, mert legalább 15 perc volt, amire megtaláltam a Kaluzsszkajára menő buszt, és innen még megint legalább negyed óra, amire a Kaluzsszkajához értem.:P Viszont ért legalább egy pozitív meglepetés is: a 28-as buszon nem csak én voltam egyedül magyar, hanem maga a busz is:) Jó volt újra egy jó öreg Ikaruson utazni, egy kicsit nosztalgiáztam. :) Moszkvában amúgy elég sok Ikarus jár, viszont eddig még csak metróval és marsrutkával utaztam.
Ami viszont egy negatív hír: sikerült megint megfáznom egy kicsit, emiatt ma el is lógtam az első órát a suliból. De már talán jobban vagyok (a hazai pálinka maradéka csodákra képes:), plusz most kaptam is a lányoktól egy kis neocitránt. Szóval, bízom benne, h holnapra már kutya bajom sem lesz.:)
A suliban a héten 3 nap volt sima oroszunk, és csak 1 nap üzleti, aminek először örültem, viszont amikor megtudtam az okát, akkor már annyira nem: a Gyelovoj néninek valami történt a kezével, ezért nem tudott órát tartani ma. Szegény, remélem hamar rendbe jön. Bár inkább gyógyuljon meg rendesen, szóval én nem fogom bánni, ha 2 hétig inkább pihen és sima orosz lesz üzleti orosz helyett minden nap.:) A sima oroszon ma megdicsérte a csoportot Natasa, hogy egész jól beszélünk oroszul.:) Amúgy egész jók voltak az órák a héten, sokat beszélgettünk oroszul, egyre kezdek belejönni.:)
A kaja továbbra is hagy kívánni valót maga után, hétköznap a kolimenzán eszünk, általában 100-130 rubel közötti összegért. 3 hét ittlét után viszont már megtanultam, h melyik kaják ehetőbbek, mostanában vagy pörköltet, vagy halat eszek, viszont a krumplipürét, a sült csirkét és a kotletteket annyira nem ajánlanám senkinek :P A levesek viszont egész jók, eddig 3 féle leves váltakozott naponta (vagy borscs, vagy scsí vagy krumplis sárgaborsóleves), viszont ma olyan kegyben volt részünk, hogy egy negyedik félével vártak: ami zöldséges húsleves volt rizzsel dúsítva. (ilyen mindent bele leves:P) A kajánál meg kell emlékeznem a Sztajovaja (kolimenza) "kedves" személyzetéről is: egyikük a Чем vagy a Что ещё néni nevet kapta, mivel ezeket a kifejezéseket szokta leginkább kérdezni, az elvártnál 10-szer durvább hangsúlyban. Mosolyogni még nem láttuk 3 hét alatt. A másik "kedvencünk" a kasszás néni, aki általában 4-5 rubellel mindig átvágja az embert, és mindig pofákat vág, és néha hangot is ad neki, h milyen lassan fizetünk. Őt viszont már láttam egyszer mosolyogni. (lehet h azért, mert pont akkor vágott át 20 rubellel:P Na, jó nem akarok gonosz lenni:P) Amúgy a csoportból viszonylag sokan főznek, viszont én eddig még csak a pelmenyi és a varenyiki elkészítésére mertem vállalkozni, ja meg egyszer főztem virslit, ami bűn rossz volt (ne vegyetek 17 rubelért=kb. 120Ft-ért 5 db virslit ha Oroszorszzágban jártok:P) A pelmenyi és a varenyiki viszont egész jól sikerült, főleg tejföllel finom! (a pelmenyi hússal, míg a varenyiki túróval töltött tészta, olyasmi mint a gombóc, csak nincs rajta prézli, és kicsit amorfabb a formája).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése