Tegnap volt 2 hete, hogy megérkeztünk Moszkvába. Elég gyorsan telik az idő. Már lassan kezdek hozzászokni az itteni mindennapokhoz, az állandósuló +1, +2 fokhoz, és nem lepődök meg azon sem, ha a metrómegállóból feljőve sűrű hóesés fogad március második felében.
Az elmúlt pár nap a hét elejéhez képest elég eseménydúsan telt. Szerdán például voltam franciaórán, nagyon vicces volt. :) Egy kávészínű, raszta hajú, kb. Csádból vagy Maliból származó srác volt a tanárunk, aki a francia betűk és betűkapcsolatok helyes kiejtésére próbált megtanítani mindet, persze mindezt oroszul :) Bár ez kívülről hallgatva inkább valami fogyatékosok klubjának, vagy valami pornófilmforgatásnak tűnhetett, attól függően, hogy épp milyen hangokat ismételt a csoport kórusban:) A csoport elég vegyes volt: arabok, irániak, lengyelek, és 3-an magyarok is végigültük. Az óra második felében valami francia dalocskát tanultunk. Azt még nem döntöttem el, hogy fogok-e rendszeresen járni, de egynek nem volt rossz:)
Szerda este voltunk a Magyar Kulturális Központban, ahol 2 magyarországi zenész (sajnos a nevüket nem tudoom) koncerjét hallgattuk meg, az egyik zongorázott, a másik pedig különféle fúvós hangszereken játszott. Szerintem ez is érdekes volt. Utána egy kis fogadásra is invitáltak bennünket, ami ugyan nem volt olyan nagy, mint a múlt heti nagykövetségi, de örültünk az ottani szendvicseknek és borocskának is.:)
Csütörtökön a suli után egyedül vettem nyakamba a várost, mivel teljesen elfogyott a készpézem, ígyelmentem Unicredit automatát vadászni. Az egyik lány azt mondta a csoportból, hogy az Oktyabrszkaja metrómegállónál egy étteremben van elrejtve az ATM, amit nagy nehezen meg is találtam. Igaz, először másik irányba indultam a metrótól. de legalább láttam egy szép nagy (kb. 10 méter magas) szobrot, aminek a tetején Lenin csücsült. :)
Az oroszok amúgy nagyon durva helyekre rejtik el a bankautomatáikat: a múltkor a kaluzsszkajai metrómegálló melletti bevásárlóközpontban kajtattam az Unicredit automata miatt legalább 15 percig, de mindhiába. Most szerencsére sikerrel jártam, de olyan helyen volt az automata, amelyet álmomban sem gondoltam volna: az étteremben le kellett menni az alagsorba, és ott egy sötét zugban volt, a pulttól balra. Ezek az oroszok tudnak valamit:)
A sikereses pénzfelvét után elindultam metróállomásokat nézni és fényképezni. A kiszemelt vonal a körmetró, a линеа кольцевая volt, ahol állítólag a legszebb megállók leledzenek. Elindultam az Oktyabrszkajaról nyugati irányban, majd a Belorusszkajától minden megállónál leszálltam a Komszomolszkajaig. Minden megálló más volt, az egyiken szovjet propagandaképek voltak (vörösruhás kisgyerekek visznek ajándékot pátrvezetőknek, illetve életképek voltak a szovjet proletárok mindennapjaiból). A másik állomáson freskószerű képek voltak, a harmadiknál fehér-arany színű képek domináltak, a negyediken pedig sárga alapon különféle gyönyörű festmények voltak. A Komszomolszkaján végül feljöttem a föld felé, és célba vettem a vasútállomásokat, amiből 3 is volt 1 téren: a Jaroszlavszkij, a Leningradszkij és a Kazanszkij. A legnagyobb biztonsági intézkedések a Jaroszlávi pályaudvarnál fogadtak: még a táskámat is kinyittaták a detektoros kapu alatti átmenetel után. Innen indulnak a távolsági vonatok kelet felé: Vlagyivosztokba, Ulan-Udébe, Habarovszkba, Ulánbátorba és Pekingbe. Érdekes volt azokat a városokat kiírva látni, aminek a neveit csak a tankönyvekben láttam, maximum GE-ön, most pedig akár el is utazhattam volna oda. Ami nagyon tetszett: az egy hatalmas térkép volt a falon, ami azt jelezte, h a különböző városok melyik időzónába esnek. Vlagyivosztokban Moszkvához képest 7 órával több van:)
Most egy kis reklám jön, folyt köv nemsoká :)
Az elmúlt pár nap a hét elejéhez képest elég eseménydúsan telt. Szerdán például voltam franciaórán, nagyon vicces volt. :) Egy kávészínű, raszta hajú, kb. Csádból vagy Maliból származó srác volt a tanárunk, aki a francia betűk és betűkapcsolatok helyes kiejtésére próbált megtanítani mindet, persze mindezt oroszul :) Bár ez kívülről hallgatva inkább valami fogyatékosok klubjának, vagy valami pornófilmforgatásnak tűnhetett, attól függően, hogy épp milyen hangokat ismételt a csoport kórusban:) A csoport elég vegyes volt: arabok, irániak, lengyelek, és 3-an magyarok is végigültük. Az óra második felében valami francia dalocskát tanultunk. Azt még nem döntöttem el, hogy fogok-e rendszeresen járni, de egynek nem volt rossz:)
Szerda este voltunk a Magyar Kulturális Központban, ahol 2 magyarországi zenész (sajnos a nevüket nem tudoom) koncerjét hallgattuk meg, az egyik zongorázott, a másik pedig különféle fúvós hangszereken játszott. Szerintem ez is érdekes volt. Utána egy kis fogadásra is invitáltak bennünket, ami ugyan nem volt olyan nagy, mint a múlt heti nagykövetségi, de örültünk az ottani szendvicseknek és borocskának is.:)
Csütörtökön a suli után egyedül vettem nyakamba a várost, mivel teljesen elfogyott a készpézem, ígyelmentem Unicredit automatát vadászni. Az egyik lány azt mondta a csoportból, hogy az Oktyabrszkaja metrómegállónál egy étteremben van elrejtve az ATM, amit nagy nehezen meg is találtam. Igaz, először másik irányba indultam a metrótól. de legalább láttam egy szép nagy (kb. 10 méter magas) szobrot, aminek a tetején Lenin csücsült. :)
Az oroszok amúgy nagyon durva helyekre rejtik el a bankautomatáikat: a múltkor a kaluzsszkajai metrómegálló melletti bevásárlóközpontban kajtattam az Unicredit automata miatt legalább 15 percig, de mindhiába. Most szerencsére sikerrel jártam, de olyan helyen volt az automata, amelyet álmomban sem gondoltam volna: az étteremben le kellett menni az alagsorba, és ott egy sötét zugban volt, a pulttól balra. Ezek az oroszok tudnak valamit:)
A sikereses pénzfelvét után elindultam metróállomásokat nézni és fényképezni. A kiszemelt vonal a körmetró, a линеа кольцевая volt, ahol állítólag a legszebb megállók leledzenek. Elindultam az Oktyabrszkajaról nyugati irányban, majd a Belorusszkajától minden megállónál leszálltam a Komszomolszkajaig. Minden megálló más volt, az egyiken szovjet propagandaképek voltak (vörösruhás kisgyerekek visznek ajándékot pátrvezetőknek, illetve életképek voltak a szovjet proletárok mindennapjaiból). A másik állomáson freskószerű képek voltak, a harmadiknál fehér-arany színű képek domináltak, a negyediken pedig sárga alapon különféle gyönyörű festmények voltak. A Komszomolszkaján végül feljöttem a föld felé, és célba vettem a vasútállomásokat, amiből 3 is volt 1 téren: a Jaroszlavszkij, a Leningradszkij és a Kazanszkij. A legnagyobb biztonsági intézkedések a Jaroszlávi pályaudvarnál fogadtak: még a táskámat is kinyittaták a detektoros kapu alatti átmenetel után. Innen indulnak a távolsági vonatok kelet felé: Vlagyivosztokba, Ulan-Udébe, Habarovszkba, Ulánbátorba és Pekingbe. Érdekes volt azokat a városokat kiírva látni, aminek a neveit csak a tankönyvekben láttam, maximum GE-ön, most pedig akár el is utazhattam volna oda. Ami nagyon tetszett: az egy hatalmas térkép volt a falon, ami azt jelezte, h a különböző városok melyik időzónába esnek. Vlagyivosztokban Moszkvához képest 7 órával több van:)
Most egy kis reklám jön, folyt köv nemsoká :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése