Vasárnap óta elmondhatom, hogy ismét egy évvel öregebb lettem. A 21. születésnapom után újra egy fővárosban töltöttem az április 10.-ét, csak most ezúttal nem Rómában. A vasárnap tök jól telt, igazi ünnepnapként:) Kezdődött azzal, hogy végre sokáig aludhattam, 11 óra előtt nem is keltem ki az ágyból. Utána, csak az én tiszteletemre Forma 1-et rendeztek Malajziában, így 12-től azt néztem. Utána pedig átmentünk Szilvihez Lajossal és Györgyivel, hogy a héten a második születésnapot is megüljük (a Szilvié kedden volt). Nagyon jól éreztem magamat, a lányok finomat főztek (hagymalevest és csirkepaprikást), jókat beszélgettünk és ráadásul ajándékba még egy tortát is kaptam, aminek szintén nagyon örültem.:) Amióta Moszkvában vagyok, mindig nyálcsorogva néztem az Asanban a tortákat, és most végre közelebbről is megismerkedhettem eggyel. :) A hangulatot fokozandó megvettem a már több mint egy hónapja kinézett abháziai bort, ami az árához hasonlóan magas kategóriájú volt az ízvilágában is (2000 Forintért azért már legyen is finom egy bor :P), illetve mellé, hogy ne csak vöröset ihassunk, vettem egy száraz fehér bort is, ami viszont már a Krímben érlelődött. Szóval elmondhatjuk, hogy ez a nap a fekete-tengermelléki borok napja volt. Illusztrációként jöjjön egy kép a vidám csapatról, igaz, ez még kedden készült Szilvike szülinapján.
Az ünneplés ezzel még nem ért véget: a koliban a csoporttársaim köszöntöttek, változatosságképpen tortával. :) Ennek is nagyon örültem, annyit ettem vasárnap, hogy már félő, hogy elhízok.:) Nagyon aranyosak voltak a többiek, nagyon jólesett, hogy szinte mindenki ott volt a csoportból! Az estét végül egy kis vodkázással zártuk, stílusosan, hiszen Oroszországban vagyunk.
Az szórakozás nem ért véget vasárnap, ugyanis hétfőn este beállított hozzánk Giorgio, az olasz srác a szintunkről egy üveg vodkával elbúcsúzni, hiszen ő ma már megy végleg haza Genovába. Neki csak 1 hónapos volt a moszkvai ösztöndíj. Kedden pedig lementünk Lajossal az egyik magisztratúrás magyar srác invitálására a 8. emeletre lengyel lányok szobájába, ahol pont házibuli volt. :) Szóval tegnap este sem sikerült hamar lefeküdni, de legalább újabb csinos lengyel és szlovák gyévuskákkal ismerkedtem meg. :)
Akkor jöjjön egy kis info az elmúlt napok időjárásáról: sajnos kijelenthetjük, hogy szombaton visszatért a tél Moszkvába, ugyanis reggelre arra ébredtünk, hogy legalább 10 centi hó esett. :P Szombaton ráadásul nagyon vacak idő volt egész nap, hol a hó, hol a havas eső esett a fejünkre.:P Az időjárás azóta se nagyon változott, tegnap is és ma is szállingózott a hó, a hőmérséklet pedig 0 és +2 fok között állandósult. Mondjuk már lassan meg se lepődök ezen, az egyik tanárom megnyugtatott tegnap, hogy még május elején is szokott havazni errefelé, szóval egy szavunk se lehet, mert még csak ápr. 13.-a van.:P Íme egy kis dokumentáció, hogy át tudjátok érezni a helyzet súlyosságát:
Látkép a koliból
Útban a koliból a beljajevoi metrómegálló felé
Kirándulni csak szombaton voltunk, sajnos sikerült kiválasztanunk a legrosszabb időt. :P A cél a Iparművészeti és Népművészeti Múzeum volt, ami a világoszöld metróvonaltól volt elérhető, így immár azon is utaztam, már csak 2 vonal maradt ki az életemból a 11+1-ből. A múzeum nem volt rossz, igaz az ára elég borsos volt, 200 rubel fejenként. Különféle ruhák, porcelánok, matroskák, szamovárok, gyerekjátékok, díszek, bútorok voltak kiállítva az elmúlt századok divatjából. Sajnos a számomra legérdekesebb szamováros teremben nem tudtam fényképezni, mert a teremőr néni nem volt hajlandó kicsit arrébb menni.:)
Matrjoska kompozíció
Az iskolában - gondolom ezzel már senkit nem lepek meg - hétfőn újra áttettek egy másik csoportba, arra hivatkozva, hogy túl sokan vagyunk az inter 4-ben. :P Ráadásul már nem is egy helyre kerültünk, "magyar emigránsok", hisz Zsófit áttették egy másik csoportba, minket meg Robival az inter 3-ba. Ha így haladunk, hó végére az inter 0-ba kötünk ki, fokozatosan végigjárva az alacsonyabb sorszámú csoportokat:P A csoporttársak összetétele egész más, mint eddig volt: itt már kisebbségbe kerültek az európaiak (2 magyar és 3 olasz), a többiek viszont mind sárgahasúak, elég heterogén oroszágokból (Dél-korea, Kína, Vietnám, Mongólia), illetve van még két török is, bár már ők nem igazán sárgák :) A csoporttársak viszont sajnos sokkal zárkózottabbak, mint az inter 4-ben voltak, de az pozitív, hogy a tanárok viszont jóval kedvesebbek. A szinvonal is alacsonyabb, ennek egy kicsit örülök is, mert legalább nem érzem annyira hülyének magamat a többiek mellet. :) Viszont most már kezdem érezni, hogy több mint egy hónapja kint vagyok, sokkal könnyebben beszélek oroszul és többet is értek.
A végére jöjjön egy rosszabb hír: hétfőn sikeresen kiment a térdem, amikor mentünk a vonatjegyet megvenni Pétervárra, szóval most egy kicsit sántítok. De remélem, amire jönnek a szüleim (már csak 8 nap!:), addigra rendbe jön. Tegnap kaptam rá Lolótól kenőcsöt, ami már használt is egy kicsit, de még szerintem legalább 3-4 nap amire teljesen rendbe jön. Úgyhogy most a kirándulásokat is jegelem néhány napra (mint a lábamat:P), bár most az időjárás sem túl kedvező a túrázáshoz.
Dani kérdésére válaszolva: eddig még nem sikerült zacskós vodkával találkozni a szovjet fővárosban, szóval lehet, hogy csak egy mendemonda a létezése, de a felkutatása érdekében úgy néz ki, május 6-tól Izsevszkbe megyünk, hátha Moszkvától keletebbre még árulják a varázslatos italt.:)
Az ünneplés ezzel még nem ért véget: a koliban a csoporttársaim köszöntöttek, változatosságképpen tortával. :) Ennek is nagyon örültem, annyit ettem vasárnap, hogy már félő, hogy elhízok.:) Nagyon aranyosak voltak a többiek, nagyon jólesett, hogy szinte mindenki ott volt a csoportból! Az estét végül egy kis vodkázással zártuk, stílusosan, hiszen Oroszországban vagyunk.
Az szórakozás nem ért véget vasárnap, ugyanis hétfőn este beállított hozzánk Giorgio, az olasz srác a szintunkről egy üveg vodkával elbúcsúzni, hiszen ő ma már megy végleg haza Genovába. Neki csak 1 hónapos volt a moszkvai ösztöndíj. Kedden pedig lementünk Lajossal az egyik magisztratúrás magyar srác invitálására a 8. emeletre lengyel lányok szobájába, ahol pont házibuli volt. :) Szóval tegnap este sem sikerült hamar lefeküdni, de legalább újabb csinos lengyel és szlovák gyévuskákkal ismerkedtem meg. :)
Akkor jöjjön egy kis info az elmúlt napok időjárásáról: sajnos kijelenthetjük, hogy szombaton visszatért a tél Moszkvába, ugyanis reggelre arra ébredtünk, hogy legalább 10 centi hó esett. :P Szombaton ráadásul nagyon vacak idő volt egész nap, hol a hó, hol a havas eső esett a fejünkre.:P Az időjárás azóta se nagyon változott, tegnap is és ma is szállingózott a hó, a hőmérséklet pedig 0 és +2 fok között állandósult. Mondjuk már lassan meg se lepődök ezen, az egyik tanárom megnyugtatott tegnap, hogy még május elején is szokott havazni errefelé, szóval egy szavunk se lehet, mert még csak ápr. 13.-a van.:P Íme egy kis dokumentáció, hogy át tudjátok érezni a helyzet súlyosságát:
Kirándulni csak szombaton voltunk, sajnos sikerült kiválasztanunk a legrosszabb időt. :P A cél a Iparművészeti és Népművészeti Múzeum volt, ami a világoszöld metróvonaltól volt elérhető, így immár azon is utaztam, már csak 2 vonal maradt ki az életemból a 11+1-ből. A múzeum nem volt rossz, igaz az ára elég borsos volt, 200 rubel fejenként. Különféle ruhák, porcelánok, matroskák, szamovárok, gyerekjátékok, díszek, bútorok voltak kiállítva az elmúlt századok divatjából. Sajnos a számomra legérdekesebb szamováros teremben nem tudtam fényképezni, mert a teremőr néni nem volt hajlandó kicsit arrébb menni.:)
Az iskolában - gondolom ezzel már senkit nem lepek meg - hétfőn újra áttettek egy másik csoportba, arra hivatkozva, hogy túl sokan vagyunk az inter 4-ben. :P Ráadásul már nem is egy helyre kerültünk, "magyar emigránsok", hisz Zsófit áttették egy másik csoportba, minket meg Robival az inter 3-ba. Ha így haladunk, hó végére az inter 0-ba kötünk ki, fokozatosan végigjárva az alacsonyabb sorszámú csoportokat:P A csoporttársak összetétele egész más, mint eddig volt: itt már kisebbségbe kerültek az európaiak (2 magyar és 3 olasz), a többiek viszont mind sárgahasúak, elég heterogén oroszágokból (Dél-korea, Kína, Vietnám, Mongólia), illetve van még két török is, bár már ők nem igazán sárgák :) A csoporttársak viszont sajnos sokkal zárkózottabbak, mint az inter 4-ben voltak, de az pozitív, hogy a tanárok viszont jóval kedvesebbek. A szinvonal is alacsonyabb, ennek egy kicsit örülök is, mert legalább nem érzem annyira hülyének magamat a többiek mellet. :) Viszont most már kezdem érezni, hogy több mint egy hónapja kint vagyok, sokkal könnyebben beszélek oroszul és többet is értek.
A végére jöjjön egy rosszabb hír: hétfőn sikeresen kiment a térdem, amikor mentünk a vonatjegyet megvenni Pétervárra, szóval most egy kicsit sántítok. De remélem, amire jönnek a szüleim (már csak 8 nap!:), addigra rendbe jön. Tegnap kaptam rá Lolótól kenőcsöt, ami már használt is egy kicsit, de még szerintem legalább 3-4 nap amire teljesen rendbe jön. Úgyhogy most a kirándulásokat is jegelem néhány napra (mint a lábamat:P), bár most az időjárás sem túl kedvező a túrázáshoz.
Dani kérdésére válaszolva: eddig még nem sikerült zacskós vodkával találkozni a szovjet fővárosban, szóval lehet, hogy csak egy mendemonda a létezése, de a felkutatása érdekében úgy néz ki, május 6-tól Izsevszkbe megyünk, hátha Moszkvától keletebbre még árulják a varázslatos italt.:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése